Ömik Egyesület
 
Híd Egyesület

Érdekességek, Kutatás-fejlesztés

Tudtad-e? ugrás >>

A Madarak és Fák Napja ugrás >>

Az EU energia-címkéje ugrás >>

A VízlábNyomról röviden... ugrás >>

Gyógyítás fény- és színterápiával ugrás >>

Az e-hulladékról ugrás >>

Élelmiszer adalékok ugrás >>

Tudtad-e?

1. Magyarországon átlagosan minden 100 üdítős dobozból csupán 8 darab jut el a szelektív hulladékgyűjtő szigetekre.
2. Az ENSZ szerint az óceánon négyzetkilométerenként megközelítőleg 13 ezer darab műanyag és szintetikus anyagból álló szemét úszik. A szemétkupacok kiterjedését a mai napig vizsgálják a szakemberek.

Szerző: T.M.


A Madarak és Fák Napja

Az európai országok 1902-ben egyezséget kötöttek a hasznos madarak védelmére. 1902-ben Magyarországon és egyben a világon is, Chernel István ornitológus szervezett először rendezvényt a diákok számára. Hazánkban 1906-ban foglalták törvénybe, hogy minden év májusában egy napot az iskolai oktatás keretében a hasznos madarak megismertetésére kell fordítani. Napjainkban minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja.

Szerző: Totem

Az EU energia-címkéje

Energia cimke minta2003. 07. 01-től EU direktíva kötelezi a háztartási gépek gyártóit, hogy tüntessék fel termékeiken azok energia és anyagfelhasználását. Az energia címke hűtőszekrényre, fagyasztóládára, mosógépre, szárítókra, mosogatógépekre, sütőkre, vízmelegítőkre, világítóeszközökre és légkondicionáló berendezésekre vonatkozik. A címkén szereplő adatok: márkanév, a modell típusa, energiafogyasztás, valamint a termék zajkibocsátása. Az energiafogyasztást "A"-tól "G"-ig terjedő osztályozási skálán sorolják be. Természetesen az "A" kategória a leghatékonyabb, a "G" kategória pedig a legkevésbé hatékony termékeket jelöli. Későbbiekben, 2 új energiahatékonysági osztály került bevezetése, ""A+" és "A++" megjelöléssel, átmeneti megoldásként, amíg az energiafogyasztás címkézési rendszerének teljes felülvizsgálata megtörténik.


A VízlábNyomról röviden...

Ugye tudjátok, hogy az ember élete során átlagosan 1,24 millió liter édesvizet használ évente fürdésre, főzésre, mosásra, locsolásra, stb.? (Ez megfelel 1 félig megtöltött olimpiai úszómedencével!)
Még ettől is többet használunk azokra a termékekre, amelyeket nap mint nap fogyasztunk és használunk. Ilyen például a tej, kenyér, alma, ruhanemű, stb.
És hallottatok-e már a VízlábNyomról?
Ez mutatja meg, hogy mennyi édesvizet használunk fel életünk során az előbb említett termékek előállításához.
Például:

  • Tudtátok-e, hogy 1 szelet kenyér előállításához 40 liter víz szükséges?
  • Vagy hogy 1 pohár tej előállítása 200 liter vizet igényel?
  • Gondolnátok, hogy 1 hamburger előállításához 2400 liter vízre van szükség?
  • Tudjátok hogy 1 db alma termesztéséhez 70 liter víz szükséges?

További infó a www.waterprint.org oldalon.


Gyógyítás fény- és színterápiával

A fény, amely gyógyít

A fény életünk elengedhetetlen eleme, nélküle nincs élet. Testünket alkotó mintegy 60-80 milliárd sejt mindegyike a napfény energiáját használja fel a másodpercenként lezajló számtalan biológiai, vegyi folyamatokban, a bioszintézisben, a sejtek normál működésének fenntartásában, a reprodukcióban egyaránt.

A történelem során számtalan módon használták a fényt és a színeket, mint a gyógyítás eszközét terápiás célokra. A fénnyel való gyógyítás első fényforrása a természetes napfény volt, melyet már az ókori Egyiptomban is alkalmazták orvosi kezelésekhez. A későbbiekben Hippocrates is beszámolt a napfény felhasználásáról különféle betegségek gyógyítására. Bár a napfényterápiának akkor még nem volt tudományos magyarázata, gyógyító hatása egyértelmű volt és a római, valamint arab orvosok bevezették az általános orvosi gyakorlatba.

A tizenkilencedik század közepe felé Jakob Lorber 1851-ben "A napfény gyógyító ereje" című könyvében újraélesztette a napfénnyel való kezelés módszerét. A napfényterápia egy másik úttörője, Niels Ryberg Finsen (1860-1940) volt az első, aki tudományosan kidolgozta a fényterápiát mesterséges fényt használva. 1892-ben kezdett szénívvel dolgozni a bőrtuberkolózis (lupus vulgaris) kezelésére. Megfigyelte, hogy ez az állapot erősen romlik télen, és arra a következtetésre jutott, hogy a napfény fontos szerepet játszik ebben a betegségben. E területen végzett több éves munkája, és számos páciense csodával határos felgyógyulása elismeréseként 1903-ban Nobel-díjat kapott, és a "fotóbiológia atyjaként" vált közismertté.

A koncentrált fénysugár, ismertebb nevén a lézer, jelentős előnye a nagy teljesítmény, a gyorsaság és az a képesség, hog rendkívül kicsi területre is összpontosítható. E három tulajdonságnak köszönhetően előnyt jelent a szemészet és a bőrgyógyászat terén.

A fényenergia - a szöveteken áthaladó és azok által fokozatosan elnyelt fényenergia olyan fotókémiai változásokat idéz elő, melyek gyógyászati szempontból nagyon jelentősek:

1. Az analgetikus hatás, melyet fájdalomtompításként érzékelünk és annak köszönhetően jön létre, hogy a fényenergia természetes hatása csökkenti az idegsejtek érzékenységét azon a helyen, ahol áthalad a polarizált fény.

2. A gyulladásgátló hatás annak köszönhetően jön létre, hogy a polarizált fény aktivája azokat a természetes összetevőket, amelyek részt vesznek a gyulladás megszüntetésében.

3. A biostimuláló hatás a nagyobb mennyiségű fényenergiával való ellátásnak köszönhetően jelentős mértékben támogatja és meggyorsítja a sejtek és a sérült szövetek megújulását és egészséges fejlődését.

Forrás: www.szinterapia-fenyterapia.hu


Az e-hulladékról

A használhatatlanná vált elektronikus készülékek kommunális hulladéklerakóba történő lerakása az EU valamennyi tagországában tilos. Magyarországon - ennek ellenére - a televíziókészülékek, a mobiltelefonok és a számítógép monitorok jó része a szemetesben vagy illegális szemétlerakatokban fejezik be pályafutásukat. Kisebb hányaduk a használtcikk kereskedelemben jelenik meg újra, amivel elhelyezésük néhány évvel későbbre tolódik. Ezek az úgy nevezett e-hulladékok - a szelektív hulladékgyűjtésről szóló cikkünk negyedik részében velük foglalkozunk.
Magyarországon 2005. augusztus 13-tól a gyártók feladata az általuk előállított elektronikai berendezésekből képződő hulladék begyűjtése és hasznosítása (mely feladat elvégzését az arra szakosodott cégekre bízhatják). A rendelet a kereskedők számára is tartalmaz kötelezettségeket: az elektromos berendezések értékesítői kötelesek visszavenni a hulladékká nyilvánított elektromos berendezést, ha azonos használati kategóriába tartozó új készüléket vásárolunk. Azaz, ha ugyan ott vesszünk új hűtőt, porszívót, vagy akár mobiltelefont, ahol az előzőt is vásároltuk, az üzlet köteles tőlünk visszavenni a régit.
Amennyiben nem vásárolunk új készüléket, de van egy kidobandó elektromos készülékünk, a hulladékgyűjtő udvarokban adhatjuk le (ezek címéről a lakóhelyünk szerinti önkormányzatnál vagy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Pont szolgálatának ingyenesen hívható zöld számán, a 06-80/40-11-11-as telefonszámon adnak felvilágosítást).
Az EU-ban évente mintegy 3-5 százalékkal nő az e-hulladék mennyisége. 2006. december 31-re a legtöbb uniós tagországnak el kellett érnie a háztartásokból begyűjtendő 4 kg/fő/év elektronikai hulladék-mennyiséget. Ugyanerre az időpontra pedig a gyártóknak biztosítaniuk kellett a kategóriánként változó mértékben (70-80%-ban) előírt hulladék-újrahasznosítási rátát. Magyarország - néhány újonnan csatlakozott tagországgal együtt - a fenti feladatok teljesítésére 24 hónap haladékot kapott. Idehaza 2006-ban körülbelül 20-22 ezer tonna e-hulladékot gyűjtöttek be (az adatokat teljes mértékben szeptember 1-ig dolgozzák fel, tehát ez a szám még változhat), ezt 2008. december 31-ig 40 000 tonnára kell növelnünk.

Miért ne dobjuk ki az e-hulladékot?
Az utcára, erdőszélre vagy hulladéklerakóban kidobott hulladékból a csapadékvíz kioldja a szennyező anyagokat, amelyek a víz útját követve végül felhalmozódnak a talajban, majd a talajvízbe jutnak.
Az e-hulladékok révén több tucat szennyező anyag juthat a környezetbe. Néhány példa a legmérgezőbbek közül:

ólom: vesekárosító idegméreg, gyermekeknél hátráltatja a szellemi fejlődést. A krónikus ólommérgezés tartós gyengeséget, memóriazavart, depressziót, terméketlenséget és vesekárosodást okozhat.
báriumvegyületek: legtöbbjük vízben, savakban (így gyomorsavban is) oldódik. Tünetei a rossz közérzet, hányás és hasfájás mellett a fokozódó izomgyengeség és izombénulás.
berillium: izomsorvadást okozhat, szív- és májkárosító.
higany: a higany és gőze, valamint vegyületei is egyaránt mérgezőek. Tünetei a fejfájástól kezdve a bélgyulladáson át a vérszegénységig a legkülönfélébbek lehetnek.
kadmium: pora és gőze rákot okoz. Belégzése tüdő-ödémát válthat ki.
dioxin: rendkívül erős méreg, károsítja a DNS-t, rákkeltő hatású. A klórtartalmú szénvegyületeket tartalmazó anyagok (például a PVC) 700-800 Celsius-fokon való égetése közben dioxin is keletkezik. A dioxin által mérgezettek kezelésére gyógyító eljárás nem létezik.

Az újrahasznosítás
Az e-hulladék feldolgozásának két módja van: egyrészt a veszélyes anyagok környezetkímélő módon történő ártalmatlanítása (a feldolgozás során egyes anyagokat szinte teljes mértékben meg tudnak semmisíteni), másrészt az újrafeldolgozható alkatrészek hasznosítása. A legtöbb eszköz fémanyaga és a nyomtatott áramköri lapok fémtartalma újrahasznosítható.
A selejtezésre kerülő elektronikai berendezések között jelentős mennyiséget képviselnek a televíziókészülékek és számítógép monitorok. Ezek tömegének túlnyomó részét a katódsugárcsövek teszik ki, amelyek hulladékát a környezetre veszélyes összetételük miatt különös figyelemmel kell kezelni.
A képcsőüvegből keletkező hulladékot két módon lehet újrahasznosítani, az egyik esetben folyósító anyagként, szilícium-oxid helyett használják az ólomkohászatban. A másik módszer a képcsőüveg anyagának tényleges újrahasznosítására - ez nem csupán a leginkább környezetbarát megoldás, hanem energiatakarékossága miatt a leggazdaságosabb is. Ennek során az ólomtartalmú és az ólmot nem tartalmazó hulladékot egymástól elválasztva, külön munkafolyamatban hasznosítják.


Élelmiszer adalékok
A düsseldorfi egyetem gyermekkutató klinikájának közleménye alapján

Az élelmiszerek csomagolásán szerényen meghúzódik az összetételénél egy "E" betű és utána egy háromjegyű szám. A tartósításra, színezésre, ízesítésére, állományjavítására stb. szolgáló vegyi anyagokat jelölik így.

1. Ártalmatlan anyagok:
E 100, 101, 103, 104, 105, 111, 121, 122, 126, 130, 132, 140, 151, 152, 160, 161, 162, 163, 170, 174, 175, 180, 181, 200, 201, 202, 203, 236, 237, 238, 260, 261, 262, 263, 270, 280, 281, 282, 290, 300, 301, 303, 305, 306, 307, 308, 309, 322, 325, 326, 327, 331, 332, 333, 334, 335, 336, 337, 382, 400, 401, 402, 403, 404, 405, 406, 408, 410, 411, 413, 414, 420, 421, 422, 440,
471, 472, 473, 474, 475, 480

2. Gyanús adalékok:
E 125, 141, 150, 153, 171, 172, 173, 240, 241, 477

3. Veszélyes adalékok:
E 102, 110, 120, 124

4. Egészségkárosítók:
Bélpanaszokat okozók: E 220, 221, 222, 223, 224
Emésztési zavarokat okozók: E 338, 339, 340, 341, 407, 450, 461, 463, 465, 466
Bőrpanaszokat okozók: E 230, 231, 232, 233
B 12 vitamint károsítja: E 200
Idegérzékenységre hat: E 311, 312
Szájpenész, szájgyulladást okozhat: E 330 a legveszélyesebb (rákkeltő), tartalmazzák a következő élelmiszerek: Schweppes citrom, Aroma mustár, Mezzo-mix, Rákkonzerv, Bonbel sajt, dobozos gomba!

5. Rákkeltő adalékok:
E 123, 131, 142, 210, 211, 213, 214, 215, 216, 217, 239, 330
VIGYÁZAT! Az E 123 fokozottan rákkeltő! Az Egyesült Államokban és a volt Szovjetunióban már betiltották!

6. A következő adalékokra az alábbi élelmiszerekben vigyázni kell:
- MAMBA E 123, 110
- Gumimacik, Treets, Smarties, Haribo csokigolyók, Zott tejszínes puding, Iglo halrudak, Kraft- Dorahm Créme Créme Fraiche-sel, Kraft szalámis kenhető sajt, Vanília puding, mindenféle kész szószok - E 102, 110

Kérjük, használd a táblázatot! Tedd ki otthon, használd a vásárlásnál, ellenőrizzed a megvásárolni készült áru összetételét. Gondolj embertársaid egészségére is, fénymásold le és terjesszd ezt a lapot munkahelyeden, barátaid és ismerőseid között!

Híd Egyesület